Erőteljes lendület várható a következő időszakban a felzárkózó gazdaságok piacain és mód nyílhat a gyengébb lábakon álló szuverén adósok tőkepiaci megjelenésére is annak nyomán, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) a szinte konszenzusos várakozással ellentétben egyelőre nem kezd hozzá gazdaságélénkítő célú mennyiségi enyhítési programjának leépítéséhez - vélekedtek első kommentárjaikban a londoni pénzügyi elemzők.
A feltörekvő piaci részvényalapokba 2,6 milliárd dollár friss pénz érkezett a szeptember 11-én zárult hét során az EPFR Global legfrissebb statisztikái szerint, ami egyben azt is jelentette, hogy egy öt hétig tartó tőkekivonási sorozat szakadt meg. Ráadásul több olyan tényező is van, ami optimizmusra adhat okot a feltörekvő piaci részvényalapok jövőjét illetően. Ugyanez viszont már nem mondható el a feltörekvő kötvényalapokról, melyekből a szerdán zárult hét során közel 1,1 milliárd dollár távozott ismét. Ez volt zsinórban a tizenhatodik hét a kötvényalapok esetében, amikor tőkekivonásra került sor, ráadásul a jövő sem biztató, ugyanis a fejlett kötvényhozamok megugrása továbbra sem kedvez az alapkategóriának.
Az ázsiai feltörekvő piaci országokról a befektetők több milliárd dollárnyi tőkét vontak ki csak az utóbbi egy hónapban a Fed eszközvásárlási programjának várt lassításának következtében. Ugyanakkor a Nomura elemzői szerint a régió a legrosszabbon már túl van.
India azt tervezi, hogy több feltörekvő piaci országgal együttesen lépne fel az elmúlt három hónapban végbement devizapiaci pánik ellen. A koordinált intervencióról a Reuters indiai forrása szerint már több hete folynak a megbeszélések és pár napon belül meg is kezdődhetnek az akciók.
A Fülöp-szigetek gazdasága úgy látszik, hogy kivételt képez az általánosnak vélt feltörekvő piaci lassulás alól. Az ország 7 százalékos növekedést tudott felmutatni négy egymást követő negyedévben. Az ország devizája ugyanakkor szintén nem úszta meg a leértékelődést.
A feltörekvő országok részvény-, deviza- és állampapírpiacai már hónapok óta alulteljesítők, a részvény- és devizaárfolyamok esése, és az állampapírhozamok elszállása azonban az elmúlt hetekben vált igazán látványossá. A problémát elsősorban az okozza, hogy az olcsó hitelekre épült növekedés időszaka az amerikai pénzcsapok elzárásával véget érhet, a befektetők tőkét vonnak ki ezekből a régiókból, ez pedig gyengíti az adott országok devizáit is. Az általunk megkérdezett alapkezelők szerint a feltörekvő piacokon egyre több az érdekes befektetési sztori, de érdemes szelektíven válogatni közülük. Pánik egyelőre nem látszik a piacokon, de a rossz hangulat továbbra is kitarthat, vélik az alapkezelők.
Tíz jelentős ázsiai jegybank közül hat esetében láthattuk a devizatartalékok jelentős csökkenését az utóbbi időkben. A tartalékok legjelentősebben Indonéziában fogytak, méghozzá egészen 18 százalékkal. Az történik ugyanis, hogy a régió jelentős tőkekiáramlástól szenved, ami pedig leértékelő nyomást helyez ezen országok devizáira. A jegybankok ezt próbálják ellensúlyozni dolláreladásokkal.
A BRIC mozaikszót 2001-ben kiötlő Jim O'Neill szerint a szót alkotó négy országból három olyan csalódást keltő teljesítményt nyújtott az elmúlt években, hogy ha ma változtatna a BRIC-en, csak a C, azaz Kína maradna belőle.
A feltörekvő piaci részvényalapokból 1,3 milliárd dollár távozott az augusztus 21-én zárult hét során az EPFR Global legfrissebb statisztikái szerint. Ugyanakkor van olyan tényező, ami optimizmusra adhat okot a feltörekvő piaci részvényalapok jövőjét illetően. Ugyanez viszont már nem mondható el a feltörekvő kötvényalapokról, melyekből a szerdán zárult hét során közel 1,3 milliárd dollár távozott ismét. Ez volt zsinórban a tizenharmadik hét a kötvényalapok esetében, amikor tőkekivonásra került sor, ráadásul a jövő sem biztató, ugyanis a fejlett kötvényhozamok megugrása nem kedvez az alapkategóriának.
Bizonytalanságban indult a kereskedés a tengerentúlon, a vártnál jobb ingatlanpiaci adat ellenére sem tudtak az indexek felfelé kapaszkodni, hiszen mindenki a Fed jegyzőkönyvét várta. Az indexek a jelentés kikerülését követően 0,6-0,8%-os mínuszban is tartózkodtak, viszont amint a befektetők pozitívan próbálták értelmezni az abban foglaltakat, elindult a menetelés felfelé. A hullámvasút azonban nem állt meg, a jegybanki intézkedések kiszámíthatatlan végkimenetele miatt az indexek a kereskedés végére mélyrepülésbe kezdtek. A vezető részvényindexek az izgalmakkal teli napot követően 0,4-0,7%-kal értékelődtek le.
A feltörekvő piacokon az utóbbi négy kereskedési nap folyamán nagyobb öntés zajlott le, a deviza- és részvénypiacokon megfigyelhető meredek esés több esetben is jegybanki beavatkozást követelt meg (például Törökországban és Indiában). A megemelkedő volatilitás legfőbb oka, hogy a befektetők félnek az amerikai jegybank kötvényvásárlási programjának visszavonásától. Elemzők szerint ez a félelem hosszabb távon is velünk maradhat, azonban még nincs itt az idő, amikor a pánikgombot meg kellene nyomnunk - írja a cnbc.com.
A politikai- és társadalmi feszültségek, valamint a romló növekedési kilátások miatt komoly esés következett be a feltörekvő részvénypiacokon az elmúlt időszakban. A Fidelity Worldwide Investment szakértője szerint az eséseket a rövid távon gondolkozó befektetők okozták, a piaci turbulenciák ugyanis önmagában nem tudták a feltörekvő piaci sztorit megváltoztatni. A fogyasztás az erősödő középosztálynak köszönhetően nagyon gyorsan fog nőni a következő években, ma már azonban az MSCI EM indexben nagyon lecsökkent a szektor részesedése, amiért előtérbe kell kerülnie a befektetőknél az aktív részvényalapoknak. Az egyedi részvénykiválasztás a mai világban nagyon fontos, aki passzív kitettséget választ, az komoly lehetőségekről maradhat le.
Az UniCredit privát bankja már tavaly szeptemberben csökkentette a feltörekvő piaci kitettségét, akkor az európai részvények voltak a leginkább kedveltek az intézménynél. A japán jegybank 2013-ban bejelentett lazító intézkedései hatására azonban hónapokkal ezelőtt teljes egészében kitáraztak a feltörekvő piaci részvényekből, a pénzt pedig japán részvényekbe mozgatták át - írja az Investment Europe.
Az amerikai jegybank legutóbbi bejelentései az eszközvásárlási programjára vonatkozóan kisebb pánikot váltottak ki a világ tőzsdéin, a legnagyobb vesztesek a feltörekvő piacok voltak, az MSCI EM Index a májusi csúcsáról közel 17 százalékot zuhant. A feltörekvő piacok gyenge teljesítménye egyben azt is eredményezte, hogy a régió 10-es P/E alatt forog, ami a Citigroup elemzői szerint jó alkalmat nyújthat a beszállásra a nagyobb kockázattűrő képességgel rendelkező befektetőknek. A napokban közzétett tanulmányukban ugyanis bemutatták, hogy korábban jó vételi lehetőséget kínált a 10-es P/E alatt történő beszállás, illetve több indokkal is alátámasztották, hogy miért érzik a mostani befektetői félelmeket túlzottnak a régióval kapcsolatban.
Több történelmi csúcs is megdőlt az utóbbi hetek feltörekvő kötvénypiaci tőkekivonása során, de ezzel párhuzamosan a magyar állampapír hozamok úgy ugrottak meg mintegy 150-200 bázisponttal, hogy közben a külföldi befektetők állománya stabilan rekord magas szintek közelében maradt. Ezen furcsaság mellett az is szokatlan volt, ahogy az állampapírpiaci derivatív termékek és az eszközpiacok viselkedtek az elmúlt hetek piaci turbulenciái alatt. Alábbi piaci körképünkben a legfontosabb magyarázatoknak jártunk utána és egyúttal azt is vázoljuk, hogy mi várható az állampapírpiacon a következő hetekben. Abban egyetértettek az általunk megkérdezett szakértők, hogy az a szintű globális hozaméhség, ami május elejéig jellemezte a piacokat, várhatóan nem tér vissza. Az óvatosság egyik oka az, hogy elképzelhető: folytatódik a tőkekivonás a feltörekvő kötvénypiaci alapokból. Amennyiben ez nagy mértéket öltene, akkor az a piaci szerkezetből adódóan feltehetően súlyosan érintené a magyar piacot, így akár a Magyar Nemzeti Bank is beavatkozásra kényszerülhet. Nagy kérdés, hogy ez a forintárfolyamot hogyan érintené, könnyen lehet ugyanis, hogy egy ilyen jegybanki beavatkozás inkább csak olaj lenne a tűzre.
Törökország, Románia, Lengyelország és Marokkó is közte van a legveszélyeztetettebb országoknak, akik hirtelen tőkekivonásoktól félhetnek - áll az Institute of International Finance (IIF) jelentésében. Véleményük szerint a külső finanszírozástól való függősége ezen országoknak az a tényező, ami felnagyíthatja a kockázatokat.
Nem sikerült teljesítenie Görögországnak az MSCI által támasztott követelményeket, így a korábban a fejlett piacokhoz sorolt dél-európai országot feltörekvő piaccá minősítette le az MSCI, melyre eddig még nem volt példa az indexszolgáltatónál.
Három kereskedési nap alatt 10 egységgel esett a forint az euróval, illetve a svájci frankkal szemben a korábbi nagy menetelés és sorozatos csúcsdöntések után, míg a dollárral szemben 5 egységnyi az esés a dollár hó végi gyengélkedése miatt. A markáns forintpiaci elmozdulás láttán ma reggel két, egymásnak lényegében ellentmondó piaci véleményt is kaptunk arról, hogy a forint mennyire veszélyetetett a további gyengülés irányába.
A fejlettekhez képest magasabb és egészségesebb szerkezetű növekedés miatt érdemes a fejlődő piacok felé tekinteni a kisbefektetőknek - fejtette ki a legutóbbi Portfolio.hu befektetői klubon Boér Levente, az OTP Alapkezelő portfólió menedzsere. Számára Kína és Oroszország tűnik a legvonzóbb befektetésnek.
Sokáig nem sikerült kilőni.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.
A szintetikus kövek mindent felforgatnak.
